„Drakulavár” magyar gyökerei

„A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.

Az utóbbi időkben mintha kikerült volna a magyar közbeszédből Törcsvár, az egyik legtávolabbi, legcsinosabb és legépebben megmaradt erdélyi középkori várkastélyunk. Pedig több okból is érdemes leutaznunk ide, de legfőképp egy tömbmagyar közegben töltött székelyföldi utat követően »üt« csak igazán a törcsvári közeg.

Tudjuk, van, aki a Drakula-mítosz miatt rajong e csodavárért, a többség viszont éppen emiatt ódzkodik tőle, és sokkal inkább az mozgatja meg a fantáziáját, hogy e várunk milyen fontos szerepet játszott az ezeréves magyar határ védelmében.

Pofon a magyar ősiségnek

De tegyük most félre az érzelmeket – és inkább borzongjunk bele a turisták által elárasztott erősség bevételi számaitól! A középkori Magyar Királyság területén felépült Törcsvár, románul Bran mára a romániai turizmus egyik legfőbb aranytojást tojó tyúkjává lett. Évről évre rekordbevételekkel büszkélkedik, a brassói BizBrasov gazdasági portál szerint csak tavaly ötmillió eurós, azaz mintegy kétmilliárd forintos profitot termelt tízmillió eurós, vagyis hozzávetőlegesen négymilliárd forintos forgalom mellett. Sőt régebben sem voltak sokkal rosszabbak a bevételi adatok.

Hogy ez a »mai világban« nem is olyan nagy összeg? Úgy vessenek össze ezzel a »kevéssel« egy Vajdahunyadot, némi Dévát vagy a váradi és a gyulafehérvári csillagerődöt, hogy csak a legjelentősebb, turisztikailag igencsak jól hasznosítható, gazdát cserélt várainkat említsük.”

Nyitókép:Böjtös Gábor